2011. május 19., csütörtök

Bodzaszörp - vagy inkább bodzalimonádé

Talán nincs is ember aki ezt a jóízű limonádét ne szeretné...
Talán csak olyan van aki nem kóstolta!
Persze néhányan biztosan nem tehetik, ha esetleg allergiásak a bodza virágporára ... :(
A bodza virágja szép, illatos és finom!
Érdemes megpróbálkozni vele.
Elkészítése gyors és egyszerű.
Lássuk a bokrot, illetve a virágot még a tövén:


 Leszedéséhez érdemes megvárni egy-két naposabb napot, hogy azt követően bőven legyen a virágokban virágpor, az adja ugyanis a legteljesebb ízt. Szedése egyszerű, kézzel is lehet törni a virágnyelet, de egy metszőolló, vagy más olló is jó szolgálatot tesz. Mivel ahol mi szedjük a terület gazdája eléggé felnyírta a hatalmas, 3-4 méter magasra is megnövő bokrokat - szerkesztettünk egy hosszú nádra erősített kampót - egyszerűen celluxszal ráerősítettünk egy vaskampót a nádra, és ennek segítségével húztuk lejjebb az ágakat, hogy elérjük a virágokat. (Esetleg még annyit, hogy a bodza hajlamos a tetvesedésre, természetesen a tetves virágot ne szedjük le!)
Íme az eredmény:

Ezután ki-ki csináljon egy olyan limonádét amilyent szokott, amilyent szeret, vagy amilyent tud...
Érdemes egy nagy lábosban jó sokat készíteni (citrom, citrompótló, cukor (a cukor el is hagyható...)), és kóstolgatással ellenőrizni, hogy finom-e   :) :) :)

 Ha már elégedettek vagyunk a limonádé alapízével, bele lehet rakosgatni a jó sok virágfejet, ahogy itt is látható:

1-2 nap után leszűrjük, hűtőbe tesszük és 8-10 napig fogyaszthatunk belőle!
Csak félve merem leírni, hogy én nem mosom meg a virágokat, mert így sokkal jobb íze lesz a bodzaitalnak!
Úttól távol eső helyről a magasból szedjük, én ennyit kockáztatok a nagyobb élvezet érdekében...
A kisunokámnak persze főztem egy kis "bodzaszörpöt", szóval a megáztatott virágot egyszer megforraltam és kihűtöttem, az íze megmaradt, ha nem is volt olyan nagyon intenzív- de neki is ízlett!

Bármilyen gyári pancsnál ízletesebb!

Jó "itvágyat"!

2011. május 14., szombat

Csalántea

Ahogy a csalánfőzelékes bejegyzés végén is látható megszárítottam a csalánleveleket (ami a csalánfőzelékből kimaradt...)
Most pedig egyszerűen összetörtem, egy üvegbe tettem - aztán irány a konyhaszekrény.
Innen kezdve bármikor leforrázhatok 1 teáskanál szárított csalánt (2-3 dl vízzel) és már kész is a tea.
Ha valaki nem kedveli a kicsit zöldfőzelékes ízt, adjon hozzá citromot, vagy bármi más ízesítőt.

"A csalán csodálatos gyógyító, revitalizáló erővel bír. A gyógynövények közül a legerősebb vértisztító, ugyanis kiűzi a testből a mérgeket, feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat. A - friss vagy szárított - csalánból főzött tea a teljes emésztőcsatornát is tisztítja és fokozza a szervezet védekező erejét. Hosszú távú alapterápiaként allergiák és bőrbetegségek kezelésére kiválóan alkalmas."
A fenti oldalon még más információk is olvashatók a csalánról.

S most a képek:







2011. május 1., vasárnap

Csalánfőzelék, csalántea

Megjött a szezonja a csalánnak is!
A csalánt hasonlóan a spenóthoz, sóskához és társaikhoz felhasználhatjuk étrendünk színesítésére, sőt étrendünk jobbá, egészségesebbé tételére is.
Sokan biztosan ismerik a vértisztító hatású csalánteát, de a csalán frissen fogyasztva (teának) és megfőzve is nagyon hasznos növény.
Édesapám, aki 78 éves, most evett először ilyet. Láss csodát ízlett neki!
Elmondta, hogy az orosz hadifogságból hazatért katonák azt mesélték, hogy a táborban rendszeresen volt csalánleves - volt aki megette, volt aki nem. Viszont megfigyelték, hogy aki ette a csalánlevest az nem betegedett meg! Megfázásban, fertőző betegségekben ilyesmiben. Ez pedig orvosi ellátás híján nagy szó volt. Így aztán sokan biztosan a csalánnak köszönhették az életüket.
Munkánk végén ide fogunk eljutni:


És innen indulunk:


Hát akkor lássunk neki, a csalánfeldolgozásnak:

Itt is a csalán - természetes közegében, ami nálunk a cseresznyefa alatt vérehulló fecskefűvel együtt van. A vérehulló fecskefű is gyógyhatású, de erről majd máskor...
 Szóval a csalán felső 2-3 levélpárját letépjük és kosárba rakjuk, mivel közönséges háztartási gumikesztyű nem volt nálam, egy zokniból és egy nylonzacskóból álló "kézvédővel" szedtem. A csaláncsípéseket én nem szeretem, bár van aki bírja!


Máris a konyhában van a megszedett csalán.
Ahogy már írtam egy háztartási gumikesztyű segítségével le kell tépkedni a leveleket, a visszamaradt szár nagyon jó lesz a komposztra!
Többször váltott vízben megmossuk a leveleket.
Érdemes egy salátacentrifugán kiszorítani a levelek közül a mosóvizet, mivel a szőröknek köszönhetően nagyon sok maradna a levelek között. (sokkal több mint a salátánál) De ezt természetesen el is lehet hagyni, jól le kell rázni és kész.

Egy kis olajon, a tűzhelyen megpároljuk, a csípősség ellen, ha még a mosás után maradna ilyen egy hosszú szárú konyhai csipesz is jó.
Ha megpárolódott, teszünk hozzá egy kis fokhagymát. (Aki nem szereti hagyja el!)
Ezek után egy kis tejfölös habarás kerül bele. (Én zabpehelyliszttel csinálom)
Ha összefőtt (1-2 perc) turmixolom - botmixerrel is lehet, vagy ha valaki "darabosan" szereti, akkor ez a lépés ki is maradhat. A sót szándékosan nem írtam mert én nem használok, aki sósan étkezik az is csak igen keveset tegyen hozzá.
Már csak tálalni kell, s eljutottunk a bejegyzés elején ígérgetett finom egytálételhez.
Itt egy kis lecsós csirkepörkölttel tálaltam, de bármivel finom.
Kenyérrel, nokedlivel, krumplival, bármilyen húsfélével, tojással, sajttal, magában, stb.....


Ha túl sok levelünk van, a maradékot meg is száríthatjuk! Vagy szedhetünk külön szárításra is - teánakvalót.
Tehát a megmosott leveleket például egy ilyen eszközön (amit a kínaiban pulóverszárítóként vettem), vagy bármilyen szellős, alkalmas helyen kiterítjük és ha megszáradt (időjárástól függően 3-10 nap) üvegedénybe morzsoljuk - máris kész a vértisztító hatású gyógytea. Az eltenni való teafűnek csörgősen száraznak kell lenni!


Jó étvágyat!
Jó egészséget!